FELÁLDOZTA MAGÁT, A BABÁJÁÉRT A TINILÁNY


Pocatello — Életét áldozta születendő gyermekéért egy amerikai kamasz lány.

Jenni Lake (†17) félbehagyta a kemoterápiát, hogy magzatát egészségben kihordhassa, de a kezelés nélkül a rák elhatalmasodott a szervezetén. Alig két héttel kisfia születése után a teste végleg feladta a küzdelmet. Az agydaganattól addigra megvakult lány utoljára még átölelte kisbabáját, csókot nyomott a feje búbjára, és azt mondta: olyan, mintha látnálak. Aztán örökre elszenderült.

Nathan, a kicsi apja végig kitartott a halálos beteg Jenni mellett

 

Jenni kálváriája két éve kezdődött. A lány egyre sűrűsödő migrénes fejfájás miatt ment orvoshoz, ahol az MRI-kontroll egy tumort mutatott ki az agyában. A részletesebb vizsgálatból kiderült: Jenninek összesen három daganata van, amelyek időközben átterjedtek a gerincére is. Azonnal kemoterápiás és sugárkezeléseket kapott, amelyektől kihullott a haja, és a szervezete teljesen legyengült. Barátja, Nathan annak ellenére kitartott mellette, hogy csak a betegség diagnosztizálása előtt tíz nappal ismerkedtek meg. A fiút és Jennit is sokként érte a hír, hogy a kezelések miatt nem lehet a lánynak gyermeke, ám beletörődtek a dologba, és nem is védekeztek. Jenni tumorja egyre kisebb lett, és már feltámadt a családban a remény, amikor a lány megint rosszul lett: ezúttal már a szíve alatt hordott, tízhetes magzat miatt.

A halott tinilány édesanyja nem örülhet felhőtlenül az unokájának

 – Amikor Jenni hazajött az ügyeletről, csak sírt, és nem bírta elmondani, mi történt – mesélte a lány édesanyja. – Nathan mondta el, hogy Jenni babát vár, és ha meg akarja tartani, akkor abba kell hagynia a kemoterápiás kezeléseket. Ha folytatni akarja, akkor viszont a kicsit kell elvetetni.

 

 

MIKOR SZÜLJÜNK?

 

 

Egyre több nő van, aki nem a húszas éveiben dönt a gyermekvállalás mellett, hanem csak később, harminc, sőt, akár negyvenéves kora után. A dolognak előnye és hátránya egyaránt van. Tény, hogy a „késői” szülés több kockázattal jár, viszont egy középkorú kismama nagyobb élettapasztalattal, anyagi biztonsággal és sokszor nagyobb felelősségtudattal is rendelkezik.

Az a legideálisabb, ha 20 és 26 éves kora között szül valaki, (de nyugodtan vállalkozhatnak gyermekáldásra az idősebb nők is.)

Fiatalon azért érdemes szülni, mert míg a férfiaknál hetvennaponta új ondó termelődik, addig egy nőnek kb. 400 ezer petesejtje van és egész élete során ezzel „gazdálkodik”. Minél fiatalabb a hölgy, annál „teljesebb értékűek” a petesejtjei. A szervezet is több mindent bír, ha fiatalabb, kevésbé jellemző a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Egy húszéves anya gyermekénél nem alakul ki Down-kór sem.

Az idősebb korban történő szülésnek elsősorban a petesejt öregedés a hátránya. A nők a termékenység érdekében nagyon erős védelmet kapnak (a változókor előtt) a természettől a női hormon képében. Míg huszonéves férfinél már hallani olyanról, aki szívinfarktust kapott, ugyanilyen korú nőknél ez nem fordul elő.

 

Arra is gondolni kell, hogy valami közbejöhet....

 

 

Első levél:

 

2 éve volt egy konizációs műtétem (3xP3 miatt) eredménye CIN I. lett. az orvosom azt mondta egy év múlva kell újabb szűrésen megjelennem.

Az egy évből másfél év lett.

Most P4 lett az eredmény és újabb műtétet javasolnak. Most már évente fognak műteni és a végén kiveszik a méhem? Hogyan akadályozhatom meg, hogy évente kiújuljon a betegségem?

30 éves vagyok és még nem szültem, hamarosan szeretnénk is a férjemmel babát, de az újabb műtét miként befolyásolja ezt? Elvileg az orvosok szerint lehetek, de azt olvastam, hogy többszöri méhnyakon végzett beavatkozás csökkentheti a terhesség normális kihordását (vetélés, koraszülés). Ön szerint milyen esélyeim vannak arra, hogy hamarosan méhnyakrákos leszek, vagy, hogy lehet-e még valaha gyerekem?

Válasz:

 

A P4 már méhnyakrákot jelenthet, s vele együtt sajnos, sugarazás után méheltávolítást, az Ön életének megmentése érdekében. A szövettani vizsgálat dönti el a teendőket.    
Kívánom és remélem, hogy ez negatív legyen, és a kisebb beavatkozás is meggyógyítsa!

Utána addig szüljön, amíg lehet.
Üdvözlettel:
dr. Petróczi István

 

 

Második levél:

 

Múlt héten rákszűrésen voltam, és kiderült, hogy ki kell venni az egyik petefészkemet, ami ökölnyi nagyságú. A menstruációm 2 hetente jön meg, 9-10 napra, ebből kb. 2-3 nap, amikor több, a többi nagyon kevés. Mire számíthatok még? Lehet még gyerekem? Van már két lányom, a terveink közt, csak kettő gyermek szerepelt, csak kíváncsi vagyok, hogy mi vár még rám, 26 évesen. Mitől nőhetett ekkorára? Ez daganat? Köszönöm szíves válaszát.

 

Válasz:

 

Ez az elváltozás valószínűleg (az életkorából gondolom) jóindulatú elváltozás, sima ciszta. Okát nem ismerjük.  A vérzészavart ez okozza, a műtét után az meg fog szűnni.

Ön nagyon szerencsés! Nem panaszkodhat, van két szép gyermeke! Bölcsen vezette életét.

A mai nőkre nem ez a jellemző. Nem kell nekik a gyerek, s 30 felett legtöbbször a férfi unszolására szülnek egyet, de éreztetik, hogy ez mekkora áldozat részükről.

Egyébként két baba után jóval könnyebben jön a harmadik, s ha a másik petefészke egészséges, reális esélye van a sikerre.

Üdvözlettel:

dr. Petróczi István

 

 

Harmadik levél:

 

Tisztelt Doktor Úr!

Szeretném a segítségét kérni, hisz  nem igazán tudom, mi okozhat nekem alhasi fájdalmakat.

Férfival, nem voltam, csak egy alkalommal, aki nem vigyázott rám, ez december 12.-én történt, és december 2.-án volt meg a menstruációm. Terhességi tesztet még nem csináltam.

December 26-án éreztem az alhasi fájdalmakat először, meg 27-én, akkor hosszabb ideig, ma és tegnap már kevésbé, szinte alig. Volt a második két hétben olyan elváltozás is, hogy has puffadás, és elég ingerlékeny is vagyok, meg úgy nézek ki, mintha fáradt lennék. A testsúlyom ingadozik, ha sokat mozgok, akkor fogyok is.

Van aggodalomra okom a doktor úr szerint?

Én nem szeretnék terhes lenni, annál is inkább, mert reggeltől estig dolgozom, és se energiám, se pénzem, arra, hogy eltartsak, illetve felneveljek egy gyereket.

 

Válasz:

 

Írja, hogy a férfi nem vigyázott Önre, hát nem Önnek kellene tablettát szednie? Hisz nem a férfi egészsége forog kockán az esetleges abortusz kapcsán! (Ne a férfit szidja, Önnek kell vigyáznia magára, nem a férfit fogják kaparni.)

Sajnálom, Önt, hogy magányos, s nem érzi magát felkészültnek minden nő életének a csúcsára, az anyaságra.

A tünetek alapján egyébként én inkább gyomor-bél eredetre gondolok. Nem fehér a nyelve? Keresse fel családorvosát, s bár nem volt vérzéskimaradása, menjen el nőgyógyászhoz is.

Jobbulást!

Üdvözlettel:

Petróczi dr.

 

 

negyedik levél:

 

Tisztelt Dr. Petróczi István!

23 éves nő vagyok, és nagyon nehéz döntés előtt állok.2008-ban műtöttek egy férfi ökölnyi nagyságú miómával (mióma enucleáció), és akkor azt mondták, hogy a műtét után félévre teljes gőzzel "gyerekcsinálás"!!!

Akkor ez nem történt meg (a korom miatt). Nagyon szeretnék gyereket csak a párom azt mondja még nem áll rá készen (Ő 27éves).

Én megértem Őt is és nem akarok ráerőszakolni semmit, de biztos vagyok benne, ha azt mondanám Neki, hogy inkább most kell terhesnek lennem, akkor belevágna.

Félek attól hogy újra kialakul a mióma és talán soha nem lehet saját gyerekem!

Járok rendszeresen vizsgálatra,de egyszerűen nem hagy nyugodni ez a dolog hogy várhatok e még?Ön szerint várhatok még nyugodtan éveket is, vagy jobb lenne minél hamarabb teherbe esnem? Nagyon sok rokon és barát mondja, hogy ne várjak tovább, de én azt szeretném hogy a párom is ugyan úgy vágyjon a kisbabára, és ha lehet akkor inkább kivárom míg Ő is szeretne gyereket.

De ez a nagy kérdés, hogy mennyit várhatok?
Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelettel: Kitty

 

 

Válasz:

 

Nézze, egy 27 éves férfi még nem kész a házasságra és a gyerekvállalásra. (A nők sokkal előbb érnek).

DE: a párja 47 évesen is tud megtermékenyíteni, (ő ráér) egy nő viszont (manapság) sokszor már 30 felett nem lesz várandós, csak orvosi kezelésre. (Vagy úgyse.)

Viszont: a fiú szülei biztos szeretnének unokát. Ha Ön szimpatikus nekik, talán segítenek a döntésben, áthangolják a párját.

Végső esetben -ha mint írja- most egészséges a méhe, nincs kiújulás, akkor éppen várni is lehet, de szívem szerint inkább a szülést javaslom.

Talán tudtam segíteni Önnek.

Üdvözlettel:

Petróczi dr.

 

ELLENVÉLEMÉNYEK

 

Első levél:

 

Tisztelt Doktor Úr!

Kb. 1 hete tettem fel a kérdésem fogamzásgátló újbóli szedésével kapcsolatosan, akkor azt tanácsolta olvassam el az oldalán találhatókat, megfogadtam.

Őszinte leszek megijedtem az ott olvasottaktól olyan tekintetben, hogy 29 éves vagyok, és ahogy levetítem saját helyzetemre még inkább elgondolkodom, hogy 6 éve nem szedek semmit, naptármódszer, megszakítás eddig bevált.

Na de azért lássuk be, ez nem 100% korántsem, és most lehet nekem is valami bajom van, hogy eddig nem lettem terhes?
Most mindenképp kell szednem a fogamzásgátlót, mert a menstruációmat muszáj eltolnom néhány nappal, de arra gondoltam 3 havi adagot szedek csak, vagy ezzel még inkább bekeverek?  Szedjem tovább??
Korábban voltam én hormonális kivizsgáláson, bár ennek már 3 éve, akkor a férfi hormonjaim voltak magasak, ennek szerencsére semmi jele nem mutatkozik rajtam, de más egyéb gond nem volt. (Akkor a pecsételő vérzések miatt mentem el.).
Tisztában vagyok vele, hogy nemsokára szülnöm kell a korom miatt, de, mert szeretnék is.

Nagyon nem tudom, rosszat teszek-e a tablettával.
Válaszát előre is köszönöm.

 

Válasz:

 

A mai nőknél nem a tablettaszedés az igen gyakori meddőség oka, hanem az, hogy természetellenesen stresszesen élnek és nem 20 éves koruk körül szülik első gyermeküket.

Ezzel függ össze a sok fejlődési rendellenesség is, s hogy sok a szülészeti szövődmény.

Tabletta nélkül még rosszabb, mert a nemi élet következményeként sokkal több lenne a meddőséget rohamosan növelő abortusz.

Amikor én fiatal voltam, igen nagy ritkaság volt a meddő nő, ma viszont mindennapos.

Ha egyszer akarja kitolni a vérzést, ahhoz egy csomag elég, utána -ha van módja gyermekvállalásra- végeztesse el a kivizsgálást.

Okos legyen!

Üdvözlettel:

dr. Petróczi István

 

Második levél:

 

Kedves Doktor Úr!

Többször olvastam, hogy olyan hölgyeknek, akik elmúltak harminc évesek, nem egyszer azt írta pl.: „ha van partiképes pasi minél előbb szüljön”, meg, hogy: „nem akar szülni, lassan kifut az időből”. Csak annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy ez elég bántó tud ám lenni azok számára, akik azért nem váltak eddig anyává, mert nem találták meg azt a férfit, akit apává tennének, és akik őt anyává. Furcsa, egy orvostól ilyet olvasni.  Partiképes pasi, azért ez nem így működik... Jól is néznénk ki, ha a nők, akiknél ketyeg a biológiai óra, csak azért feküdnének össze férfiakkal, hogy ne maradjanak ki az anyaságból. Tudatosan egyedül anyaságot vállalni hihetetlen önzőségre vall. Tudja, én inkább sosem szülök gyereket, de nem fogok csak azért anyává válni, mert kifutok az időből. Milyen jogon tenném ezt meg a születendő gyermekemmel??? Remélem nem haragszik meg a leírt véleményért, de már nem tudtam magamban tartani.

Üdvözlettel: Sz. B. (30 éves „túlkoros, még nem szült nő”)

 

Válasz:

 

Ne vállalja fel ezt a 30-40 közötti korosztályt! Önnek nincs férfikapcsolata, nyilván magányosan nem lehet családot alapítani. Erről Ön nem tehet, ilyen az élet.

De: napi levélforgalmam jelentős része olyan nőktől jön, akik (noha régóta van stabil kapcsolatuk), ebben a korban ébrednek rá (sok esetben már későn), hogy a női lét csúcsa az anyaság.

Az ilyenkor végső megoldásként szóba jövő lombik megoldásnál 100 nő közül 30 lesz terhes, s 10 tud (havi 400 ezres gyógyszerszámla, és a sikertelenségtől való rettenetes szorongás mellett) gyermekkel a karján távozni!

A két nem nem egyforma! Tudomásul kell venni, hogy a nők a 20-as éveikhez minél közelebb tudnak simán anyává lenni, utána rohamosan csökken a fogantatási képességük, és nől a fejlődési rendellenességek aránya. Ez tény, a biológia nincs tekintettel a nők munkába állására!

Sok esetben a hozzám küldött levélből kiderül, hogy az illető hölgynél a leírtak alapján valószínűleg baj van a fogamzó készséggel, s ez a baj nem hosszú időn belül valószínűleg meddőséget fog okozni. Ezért írom a vicces inkriminált kifejezést, minden rossz szándék nélkül, s tapasztalatom szerint ez számos esetben használ is, előre hozzák a gyermekvállalást, s hozzájutnak ehhez a csodálatos élményhez.

Üdvözlettel:

dr. Petróczi István

 

Harmadik levél:

 

Kedves Doktor Úr!

Véletlenül akadtam rá a honlapjára, és azon belül is a megválaszolt kérdésekre.

Ne haragudjon, de iszonyatosan bántóak azok a dolgok, amiket a nőkről ír...

Hogy a nők nagy része a karrier kergetése miatt vállal későn gyereket, és akkor is csak a férfiak unszolására...Hogy egy nő gyermek nélkül kiégett gyümölcsfa (belegondolt Ön, hogy milyen érzés ezt olvasni egy olyan nőnek, aki évek óta küzd azért, hogy gyereke legyen, és önhibáján kívül nem lehet, vagy csak nehezen, pedig nem is túlkoros, csak mondjuk 30 éves?  Belegondolt Ön ebbe?)

20 évesen is lehet valakinek endometriózisa, PCO-ja, hormonzavara, petevezeték-elzáródása, stb... sőt, egy fiatal férfinek is lehetnek termékenységi-problémái. A meddő párok 40%-nál férfi eredetű probléma áll fenn! Gondolom, hallott erről kedves doktor úr.

Tényleg vérlázító, ahogy a meddőségi problémákat és a felelősséget rátolja a nőkre!

Az pedig, hogy a 35 felett már ritka a spontán terhesség, hát ezen meg egyenesen nevetnem kell, mert rengeteg olyan 35-40 közötti nőt ismerek, akik spontán, és nagyon könnyen teherbe estek, akár első gyerekkel.

Gondolom, hogy ezekkel a kemény szavakkal, mondatokkal azt szeretné elérni, hogy  a nők "észbe kapjanak", és gyorsan szüljenek, de ez nem ilyen egyszerű dolog.

Szerintem Ön is jobban tenné, ha nem riogatná a nőket, hanem megértéssel, empátiával fordulna feléjük, és nem ítélkezve, hiszen nem tudhatja, hogy miért várt valaki a gyermekvállalással 30-40 éves koráig, és igazából ez nem is tartozik Önre. Az Ön dolga az, hogy segítsen, és nem az, hogy ítélkezzen.

 Üdvözlettel:

Ágnes

 

Válasz:

 

Kedves Ágnes!

Ha jól sejtem, Ön eddig nem nézett szembe ezekkel a gondokkal, nem gondolt rájuk.

46 éve vagyok a pályán, rengeteg nővel beszélgettem ezekről a kérdésekről. Jól gondolja, ez a blog nem a nők becsmérlése, hanem figyelmeztetés a meddőség veszélyére, minden nő anya lehessen, babát puszilgasson. Szemnyitogatás a cél.

Azt el kell fogadnia, hogy szülni (az egy Schwarzenegger kivételével) csak nők tudnak. 

Amikor pályám kezdtem, a nők legkésőbb 20 évesen férjhez mentek, és hamarosan szültek. A PCOS, az endometriózis , a meddőség irtózatos ritkaság volt. Minden családban legalább 4-6 gyerek volt. A havívérzés 14-16 évesen kezdődött, a klimax 60-65 évesen állott be. Én számtalan 49 éves nő szülését vezettem (A császár 1% körül mozgott.) 

A mai nők 10-12 évesen menstruálnak, 40 évesen nagyon gyakran beáll a klimax. 40 feletti spontán várandósság nagyon ritkán fordul elő.

Ma a folyáson kívül a meddőség az egyik leggyakoribb panasz. A mai nők (fogadja el, ez a szomorú valóság) 30 felett nagyon gyakran meddőségi kezeléssel, 35 felett pedig (havi több százezer forintos gyógyszerszámlával) lombikkal lesznek anyává. A lombiknál  100 kísérletből 30 várandósság lesz, de csak 10 baba fog megszületni. (Tudta ezt?)

Új női betegségek jelentek meg. Hallott már a korai petefészek elégtelenségről? (A honlapomon a menopauzánál szerepel.) Nekem is van 27 éves klimaxos betegem, 30 éveset pedig  -sajnos- elég sokat láttam.

Sajnos ez nem érzelmi kérdés, hanem szomorú tudományos valóság. A nőknek van egy időablakuk, amin belül könnyen babát szülhetnek. Ha ebből kifutnak, (de ezen belül is, l. feljebb) orvosi bravúrrá válhat a nők csodálatos képessége, az anyaság. Ez a szomorú igazság. A nők sajnos nincsenek tisztában ezzel a veszéllyel, én veszem a bátorságot és figyelmeztetem, óvom őket. 

Tudja-e, hogy a cigányok közt nincs meddőség? Ők ma is akkor szülnek, amikor a természet előírja. A fehér nők viszont tanulmányaik befejeztével nem látnak hozzá a babához még hosszú évekig, s ennek következménye van. Vannak szerencsések, de sajnos nem ez a jellemző folytatás. 

Tekintve, hogy láttam néhány szülést és néhány mamát, amint először szorítja magához újszülöttjét higgyen nekem.  Óriási élmény őket nézni!

Lehet, hogy Önnek nem így alakul az élete, de a nagy többségre akkor is ez az igaz...  "Jobb félni, mint megijedni" mondja a közmondás.

Üdvözlettel:

dr. Petróczi István

U.i. Férfiaknál is vannak problémák, de azok nem korfüggők. Az ő kezelésük sokkal egyszerűbb. A női szervezet nagyon bonyolult.

 

Viszontválasz:

 

Kedves Doktor Úr!

Nem jól sejti, nagyon is tisztában vagyok ezekkel a gondokkal.

Továbbra is azt gondolom, hogy nem jó irányból közelíti meg a dolgot.

Amiről Ön beszél az nem nőgyógyászati probléma, hanem össztársadalmi, és ökológiai,  és nagyon nem szép dolog pusztán a nőket felelőssé tenni azért, mert nem 18 évesen szülnek, mint korábban.

Hiszen mi volt régen, nagyanyáink korában? Volt hat elemi, és 12 évesen már ment szépen mindenki dolgozni a mezőre, és ettől kezdve gyakorlatilag felnőttnek számítottak, fiúk, lányok egyaránt. Volt egy egyértelmű társadalmi irányelv, csak egyfajta elfogadott életút létezett, mégpedig az, hogy minél előbb házasság, gyerekek. A városi életforma sokkal kevésbé volt elterjedt, mint manapság, egészséges, vegyszermentes, egyszerű ételeket ettek, háztáji húsokat, és nem hormonnal, meg antibiotikummal tömött nagyüzemi húst, és "soha-tehenet-nem-látott" tejet, mint most. Természet közeli életet éltek, fizikai munkát végeztek nők, férfiak egyaránt, nem voltak elhízottak, sokkal kevesebb pszichés probléma létezett, mint manapság, persze, hogy nagyon ritka volt köztük a nőgyógyászati baj...
Úgy, ahogy mondja, egy nő nagyon bonyolult "szerkezet", és nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. (ezért nem mindegy, hogy egy nőgyógyász mit, és milyen hangnemben nyilatkozik a nőkről) Véleményem szerint soha nem lenne szabad ezt a két dolgot különválasztani, mert akinek lelkileg valami problémája, traumája van, szinte biztosan megbetegszik, megbomlik a harmónia, és így megbomlik a hormonális, immunológiai egyensúly is, és kész a nőgyógyászati megbetegedés.

Szóval térjünk csak vissza oda, hogy a nők nem mennek férjhez 18 évesen. Ne haragudjon, de kihez mennének? A pattanásos, szintén 18 éves kis kamaszhoz, akit max. a facebook, meg a Play Station érdekel, és a családját csak jó esetben mondjuk 10 év múlva képesek eltartani (ha egyáltalán valaha képes lesz erre, mert a legtöbb férfi ma már nem képes erre, sajnos). Ma egy érettségizett ember még gyerek, és általában tanul tovább, mert ma már egy érettségivel semmit nem lehet kezdeni. Ezt gondolom Ön is tudja. Mivel a férfiak ma már nem képesek eltartani a családjukat, (ami szintén nem az ő hibájuk, én nem neheztelek a férfiakra ezért), így a nőnek is tanulni, és dolgoznia kell, így persze, hogy nem fog rögtön egyetem, vagy főiskola után szülni, mert ha nem dolgozott egyáltalán, a gyesen kívül (ami ma 28,000 Ft) semmit nem kap. Ahhoz, hogy valaki bevállalja felelősségteljesen, és kulturáltan azt, hogy gyereket vállal, ahhoz az kell, hogy legyen legalább egy 1,5 szobás lakása, ez a minimum, ami manapság szintén nem olyan könnyű...  Honnan lenne egy fiatal párnak szülői segítség nélkül 10 millió forintja?  Ezért ma mind meg kell dolgozni, és a nőnek is oda kell tennie a saját részét. Ez évekbe kerül, így legjobb esetben is csak 28-30 körül kezdenek szülni a nők,és ez az életkor a termékenység csúcsa kellene legyen.  Az, hogy nem így van, az az életvitelnek, a táplálkozásnak, a városi életmódnak köszönhető. Annak, hogy az emberek nagy része vegyszereket, szemetet, finomított cukorban-és finomított szénhidrátokban, és transzzsírokban tocsogó ételeket eszik. Ma hormonnal, antibiotikummal, és táppal teletömött, nagyüzemi körülmények között tartott  beteg állatok húsát esszük, és közben emberi életre alkalmatlan helyen, a természettől elszakítva élünk, stresszes, robotmunkát végezve.

Hát ez itt a baj kedves doktor Úr!

Én az ön helyében nem riogatnám a nőket a meddőséggel, és különböző ijesztő adatokkal (aminek azért jó része túlkapás az ön részéről) hanem megtanítanám őket arra, hogy mit kell tenniük azért, hogy egészségesek, termékenyek maradjanak. Elmondanám nekik, hogy mennyire fontos a táplálkozás, hogy mit kell enniük, és mit kell kerülniük, hogy egészségesek maradjanak. Inkább azzal riogatnám őket, hogy milyen káros a női szervekre nézve is a dohányzás, a piálás, a fizikai aktivitás nélküli életmód, a chips, a McDonalds-kaja, a cukor, a finomított szénhidrátok, és ennek köszönhetően az elhízás, és a hormonális rendszer teljes felborulása, a harmónia hiánya.

A cigányok között persze hogy nincs meddőség! De nincs köztük kultúra, egyetemi végzettség, értékteremtés sem! Szaporodni önmagában nem érték, egy mezei nyúl is képes rá, sőt annál inkább könnyű a szaporodás, minél inkább állatiasabb, tudatlanabb valaki. Én sok olyan nőt ismerek, aki meddőséggel küzd, vagy küzdött, és csodálatos anyuka lett belőle, aki nagyon tudatosan és egészségesen neveli a gyerekét! És mégis ezeknek a nőknek nehéz a teherbeesés, akik pedig nagyon felelősségteljesek, és tudatosak! És nem azért küzdenek meddőséggel,  mert túlkorosak (még az ön mércéje szerint sem túlkorosak, hiszen nagy részük 25-30 között van).

Szóval kedves Doktor Úr, ön ezeket a gyermekért küzdő, vagy sokat küzdött,  egyébként csodálatos, felelősségteljes, és tudatos nőket bántja meg azzal, amikor azt írja, hogy egy nő kiégett gyümölcsfa gyermek nélkül, és ássa el őket azzal, hogy 30 évesen túlkorosnak, majdhogynem esélytelennek titulálja őket.

(A meddőségi kezeléseket illető statisztika megint csak nem helyes, hiszen 100-ból valóban 30-35 terhesség jön létre, de a take-home-baby arány sokkal magasabb, nem 10, ahogy ön írta, hanem inkább 25-30. - ez az információ több nagyon neves meddőségi szakembertől származik).

Üdvözlettel:

Ágnes

 

Válasz:

 

Kedves Ágnes!

 

Sajnos a nők MA élnek, amikor feje tetejére állt a világ. Sajnos, nincs lehetőségük és idejük, hogy kivárják a -talán jobb- holnapot. A mai korhoz, körülményekhez kell alkalmazkodniuk, de sürgősen, mert kifutnak a termékenységi időablakból.

Én egy vakot látok, azt is átvezetem az úton. A mai fiatal nőké a döntés a babáról, de legyen nyitva a szemük, lássanak. Én az amerikai betegfelvilágosító stílus híve vagyok, a tiszta beszédé.

Rengeteg nő nem talál stabil partnert, olyat meg pláne nem, aki gyerekszerető.

Ami a férfiakat illeti, sokan egy ondóvizsgálatra nem hajlandók elmenni! (Ami a meddőségi kivizsgálás első lépése. Tudnék mesélni... )

Ami a neves meddőségi szakembert illeti, írja meg az elérhetőségét, a világszínvonalat messze túlszárnyaló eredmény miatt ezentúl hozzá fogom küldeni a betegeimet! (A 30 nőnél megjelenik a petezsák, de csak 10 fog fejlődni és a szülésig eljutni -ez a világszínvonal.)

Üdvözlettel:

Petróczi dr.

 

 

EGY NAGYON SZÉP LEVÉLVÁLTÁS

 

 

1./ Tisztelt Doktor Úr!

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy kisbabát várok, és a párommal nem tudjuk, hogy megtartsuk-e a babát.

30 éves vagyok, és sajnos már korábban (évekkel ezelőtt) volt egy abortuszom.

Sajnos, jelenlegi anyagi helyzetünk miatt ismét az abortuszon gondolkodunk. Természetesen szeretnénk kisbabát.

Nem tudom, hogy ha most nem tartom meg a babát, akkor van-e esélyem arra, hogy később megint teherbe essek ennyi idősen?

Emiatt írtam Önnek, hogy mi a véleménye orvosi szempontból, hány százalékos az esély (így látatlanban), hogy megint később teherbe essek.

Nagyon köszönöm válaszát!

M

 

2./ Tisztelt Hölgyem!

Egyértelmű a helyzet: életkora miatt és az előrement abortusz miatt valószínűleg élete utolsó esélyét játssza el.
Kb. 80% az esélye, hogy nem lesz, vagy nagy nehézségek árán lehet csak babája.
Pedig, tudja,
egy gyermektelen nő olyan, mint a kiszáradt gyümölcsfa. Elmúlik az időben, nem hagy maga után semmit.
Az anyagi nehézségek ma sajnos különösen a fiatalokat érintik, s a szemét kormány a rohamosan csökkenő lélekszám mellett semmit sem tesz a fiatalok támogatására.
Mindig nehéz volt fiatalnak lenni, de most különösen az, hisz 
célzottan hoznak gyerekellenes törvényeket (lakáshitelek elszabadulása, óvodák, bölcsődék bezárása, GYES, stb.)
Rosszkor élünk.
Sajnos viszont Önöknek most lehet babája, 5-10 év múlva már nem. 35 körül már ritkaság a spontán terhesség. A mai női életmód megnyirbálja a termékeny éveket.
Javaslom, mindenképpen tartsák meg a babát. Az Önök szülei is nehéz körülmények, sokszor nélkülözés között neveltek embert Önökből, ezt Önök is meg tudják tenni.
Beszéljenek a szüleikkel, rokonsággal, valamit bizonyára tudnak segíteni.

Üdvözlettel:

dr. Petróczi István

 

3./ Tisztelt Doktor Úr!

Nagyon köszönöm az őszinte válaszát. Átbeszéltük a családdal és a párommal a dolgot és úgy döntöttünk, hogy megtartjuk a babát.

Tegnap voltam egy magánorvosnál és azt mondta, hogy minden rendben, viszont lát egy cisztát is. Azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, mert valószínűleg hogy magától eltűnik. Viszont kicsit félek, hogy nehogy valami baja legyen a babának. Lehetnek ebből komplikációk Ön szerint?

Köszönöm a válaszát!

Üdvözlettel: M

 

4./ Tisztelt Hölgyem!

Nagyon örülök az elhatározásának, csodálatos éve lesz! A babavárás a világ legszebb dolga.

Valószínűleg „sárgatest cisztája” van, az nem igényel kezelést, magától el fog tünni.
Még egyszer gratulálok az egész családnak a bölcs döntéshez!
Én is most lettem nagypapa, nagyon örülök a kis unokámnak.

Üdvözlettel:

dr. Petróczi István

 

5./ Tisztelt Doktor Úr!

 Én is szeretnék gratulálni a Doktor Úrnak a kis unokájához, és még egyszer nagyon köszönöm a segítségét.

Tényleg nagyon sokat segített a döntésemben!

Üdvözlettel: M

 

 

 

VÉGÜL HÁROM BOLDOG ÉDESANYA MEGSZÍVLELENDŐ SZAVAI:

 

 

Tisztelt Doktor Úr!

 

13 hetes terhes vagyok, a méhszájam 3100. Azt szeretném kérdezni, hogy kell e jobban vigyáznom magamra az átlagosnál emiatt? Okozhat-e ez problémát? Második babámat várom.

Valamint szeretném leírni azt is, hogy olvastam a honlapján a „Mikor szüljünk?” rovatot, és úgy örültem neki! Végre valakitől ezt hallom!

26 éves vagyok, és ugye, mint már írtam második babát várom, de az emberek még most is csak csóválják a fejüket, hogy hát végül is már 26 vagyok, belefér. Még mindig fiatalnak tartanak a szüléshez!

De az első babánál mennyi kritika ért! 21 voltam. Tudatosan vállaltam a babát, nagyon vártam már, hogy végre átélhessem az anyaság csodáját és mindenki azzal jött, hogy elrontom az életem, oda a fiatalságom (még az orvos is rá akart beszélni az abortuszra!!)!

Hát közben még egy főiskolát is elvégeztem gond nélkül. Nem értem, hova várjak és mire? Nekem a család fontosabb a karriernél, és az elsőt sem bántam meg egyáltalán. Sőt, 30 éves korom előtt szeretnénk még egy csemetét, ha minden rendben lesz.

Örülök, hogy Ön ezt a nézetet vallja és hirdeti is. Remélem, sok nőhöz eljut és eredménye is lesz!

Üdvözlettel: K.

 

 

Kedves Doktor úr!

Nem kérdezni szeretnék most Öntől, hanem megírni, hogy elolvastam a "mikor szüljünk"rovatot és nagyon örültem a látottaknak, az Ön véleményének!)
Én 23 és 25 évesen szültem a fiaimat és nem bántam meg egyáltalán! Sőt! Remélem,hogy tudunk még vállalni babát a férjemmel. Most lettem 27éves és nem vagyok még lekésve semmiről sem. Nagyon örülnénk egy kislánynak két fiú után.)
Férjem most lett a napokban 30 éves. Anyukám is 30 alatt szült meg minket (hárman vagyunk lánytestvérek). Ő is nagyon örül a fiú unokáinak, hozzá teszem mindig fiú gyereket akart és "csak" lányai lettek.:-)
Ha mindig a pénzügyi helyzetet nézzük, sosem lehetne gyerekünk. Szerintem, nem mondom, hogy gazdag vagyok, de megvagyunk, fiaimnak mindent igyekszem megadni erőmön felül.
Szeretnék gratulálni az unokájához is! Megkérdezhetem mikor született és milyen nemű?
Nagyon örülök, hogy van ilyen orvos is, mint Ön!!!! Nagyon csípem az én orvosomat, de Ő nem igazán beszédes, de annál alaposabb!
Nagyon köszönöm az eddigi segítséget is!
Biztos meglepődött ezen a levélen, de gondoltam leírom, mit gondolok én erről a témáról!:-)
Minden jót kívánok Önnek és családjának!

Szeretettel: Anyuci82

 

 

Kedves Doktor úr!

 

A kérdés, amivel Önhöz fordulok inkább lelki eredetű és inkább kérés jellegű. Szerencsésnek mondhatom magam, mert 1 hónapnyi próbálkozás után februárban sikerült teherbe esnem és most 20 hetes terhes vagyok. Tényleg, nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen szerencsés vagyok. Igaz gyakorlatilag 8 éve nem szedtem semmiféle hormonális fogamzásgátlót, óvszerrel vagy kúppal védekeztünk (29 éves vagyok). Amióta terhes vagyok, interneten, fórumokon, mindenhol látom, hogy a 35 év körüli nők közül rengetegen nem tudnak évekig sem teherbe esni és százezreket költenek kezelésekre. Másfelől meg ott van egy csomó azt kell, hogy mondjam nagyon felelőtlen 30 év körüli nő, aki egy legyintéssel elintézi, (közvetlen környezetemben is van erre számos példa) hogy pár év múlva bőven ráér még szülni.

Kérem doktor úr, mondja el nekik, hogy a baba nem akkor jön, amikor egy önmagát megvalósítani akaró "szingli" nő karrierépítgetés közben úgy 35 fele kitalálja, hogy na, akkor én most gyereket akarok....

Mondja el, hogy nagyon sok nő vetél el azok közül, akik későn vállalnak gyereket - vagy össze sem jön nekik. Én több barátnőmnek is próbáltam már ezt elmagyarázni, de sajnos sikertelenül, sőt olyan is volt, akinek a saját nőgyógyásza mondta, hogy 35 év után is simán nekiláthat a gyerekvállalásnak.

Mindez egyébként egy alacsonyra sikerült AFP lelet kapcsán jutott eszembe, ahol a genetikán láttam milyen elkeseredett nők vannak. (Szerencsére nálam egyébként végül minden rendben volt.)  

További minden jót kívánok Önnek!

 

 

EGY VILÁGSZERTE ELISMERT SZAKLAP ÍRJA:

 

Pregnancy outcomes in older women

European Journal of Obstetrics & Gynecology and Reproductive Biology 2007;135:41-6

 

New study findings have highlighted the increased risks of adverse outcomes of pregnancy in older primiparous women, compared with younger women.

Specialists from centers In Brussels and Ghent, Belgium, performed a large, population-based retrospective cohort study, comparing the computer records of two groups of primiparous women who delivered a singleton weighing at least 500 g at birth during a 2-year period: 2,970 women aged 35 years or more, and 23,921 women aged 25-29 years.

The 25-29 year age-group was chosen as the comparative group because it has the largest number of births in the Flanders region. The mean age at first delivery in the region is 27.7 years.

The older women were found to be significantly more likely than the younger women to have become pregnant via assisted conception (13.4 percent of older women versus 4.0 percent of younger women), to have hypertension during pregnancy (8.7 percent versus 6.6 percent), to have diabetes during pregnancy (2.5 percent versus 1.1 percent), and to have a lower level of education, to the age of 15 years only (9.2 percent versus 6.2 percent).

After adjusting for mode of conception, hypertension, diabetes, and level of education, “rates of most adverse outcomes remained significantly higher in older primiparae,” the researchers found. They highlighted the increased rates in older women, after adjustment, of:

  • Very pre-term birth, before 32 weeks’ gestation (adjusted odds ratio 1.51 compared with younger women; 95 percent confidence interval 1.04-2.19).
  • Extreme pre-term birth, before 28 weeks’ gestation (adjusted odds ratio 1.97; 95 percent confidence interval 1.06-3.67).
  • Low birth weight, below 2500 g (adjusted odds ratio 1.69; 95 percent confidence interval 1.47-1.94).
  • Very low birth weight, below 1500 g (adjusted odds ratio 1.62; 95 percent confidence interval 1.15-2.28).
  • Extreme low birth weight, below 1000 g (adjusted odds ratio 2.14; 95 percent confidence interval 1.29-3.56).
  • Perinatal death (adjusted odds ratio 1.68; 95 percent confidence interval 1.06-2.65).

Discussing their results, the researchers said the data “show pregnancy complications to occur more frequently in women of advanced age,” and highlighted the findings that a greater maternal age was associated with unfavorable outcomes even after controlling for pregnancy complications such as hypertension and diabetes.

The researchers emphasized that, according to their analysis, hypertensive women had a three-fold higher risk of pre-term birth and a three-to-four-fold higher risk of delivering an infant of low birth weight.

They concluded: “Since the risk to develop hypertension ascends with age, older mothers run a double jeopardy: the possibility to acquire hypertension and the risks inherent to maternal age.”

 

vissza